Tudástár

Mi az a hantavírus?

A hantavírusok rágcsálók által terjesztett RNS-vírusok családja, amely világszerte ezreket fertőz meg évente. Magyarországon és Európában elsősorban enyhébb veseszindrómát (HFRS) okoznak, de Amerikában a tüdőszindróma (HPS) életveszélyes is lehet.

A vírus rövid története

A vírus a koreai Hantan folyóról kapta nevét, ahol 1976-ban először izolálták. A koreai háború idején több ezer katona betegedett meg „koreai vérzéses lázban” – ez terelte a kutatók figyelmét a kórokozóra. Azóta legalább 40 hantavírus-fajt azonosítottak, amelyek gazdaállatonként eltérőek és változatos súlyosságú megbetegedést okoznak.

Hogyan terjed?

A vírust elsősorban fertőzött rágcsálók – Európában a vöröshátú erdeipocok és a sárganyakú erdeiegér – ürítik a nyálukkal, vizeletükkel és ürülékükkel. Az ember leggyakrabban belélegzéssel fertőződik: felkavart porral, például pinceseprés, fáskamra-takarítás, erdei kunyhók vagy nyaralók kitakarítása közben. Ritkán előfordulhat fertőzött állat harapása vagy szennyezett étel-ital fogyasztása útján is.

Fontos: az európai törzsek (Puumala, Dobrava-Belgrád) ember-ember közti átvitelre gyakorlatilag nem képesek. Az egyetlen ismert kivétel a dél-amerikai Andes-törzs, ahol leírtak korlátozott emberi átvitelt.

Tünetek

A lappangási idő általában 2–4 hét (1–6 hét között). A betegség influenzaszerűen indul:

• magas láz, hidegrázás
• erős fej- és izomfájdalom, derékfájás
• hányinger, hányás, hasi fájdalom
• szem körüli bevérzések, arcpír
• vesefunkció romlása (HFRS) – csökkent vizeletürítés, magas vérnyomás
• súlyos esetben (HPS) légszomj, tüdővizenyő

Az európai Puumala-fertőzés („nephropathia epidemica”) halálozása 1% alatti, a legtöbben szövődmény nélkül felépülnek. A dél-amerikai Andes és észak-amerikai Sin Nombre törzsek tüdőszindrómája viszont 30–40%-os halálozású is lehet.

Magyarországi helyzet

Magyarországon évente átlagosan néhány tucat laboratóriumilag igazolt hantavírus-eset fordul elő, főként a Puumala és a Dobrava-Belgrád törzs okozta megbetegedések. A kockázati csoportba tartoznak az erdészek, vadászok, mezőgazdasági dolgozók, katonák és nyaralótulajdonosok. Az NNK (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) folyamatos járványügyi felügyeletet tart fenn.

Megelőzés

• Hosszabb ideje zárt helyiségek (pince, kunyhó, fészer) takarítása előtt szellőztess legalább 30 percig.
• Ne sepert porszívózz száraz rágcsálóürüléket – nedves törlést használj fertőtlenítővel (pl. híg klóros oldat).
• Viselj FFP2/FFP3 maszkot és gumikesztyűt poros, rágcsálók által látogatott területek tisztításakor.
• Tárold lezárt edényekben az élelmiszert, és szüntesd meg a rágcsálók beköltözési lehetőségeit.
• Influenzaszerű tünetekkel, különösen ha rágcsálókkal vagy poros környezettel találkoztál, fordulj orvoshoz és említsd meg a lehetséges expozíciót.

Van ellene oltás vagy specifikus kezelés?

Európában és Amerikában jelenleg nincs törzskönyvezett hantavírus-oltás(Kínában és Koreáné helyi vakcinák használatban vannak a helyi törzsek ellen). A kezelés tüneti és támogató: folyadékpótlás, vérnyomás-stabilizálás, súlyos esetben dialízis vagy gépi lélegeztetés. A korai kórházi ellátás drámaian javítja a túlélést.